Boszorkгўnyos Г©lettг¶rtг©net -

Ma már Elza is csak emlék, de a háza nem maradt üresen. Egy fiatal lány költözött oda a városból, aki megelégelte a betonrengeteget. Azt mondják, a padláson talált egy poros naplót, aminek a borítóján ez állt: Boszorkányos élettörténet . A lány mostanság sokat járja az erdőt, és néha, ha nagyon csendes az este, hallani lehet, ahogy halkan énekel a patakparton.

Elza a falu szélén lakott, ott, ahol az út már csak keréknyomnak látszott, és ahol a fenyves sötétzöld ágai suttogva értek össze a tető felett. A falusiak féltek is tőle, meg tisztelték is. Ha valakinek fájt a foga, vagy elapadt a tehene teje, sötétedés után osontak fel a házához, hónuk alatt egy kosár tojással vagy egy rúd házi kolbásszal. BoszorkГЎnyos Г©lettГ¶rtГ©net

Milyen jellegЕ± folytatГЎst vagy mГЎs stГ­lust kГ©pzeltГ©l el ehhez a cГ­mhez? Ma mГЎr Elza is csak emlГ©k, de a hГЎza nem maradt Гјresen

A legnehezebb év akkor jött, amikor a falut nagy szárazság sújtotta. A kutak kiszáradtak, a vetés elsárgult. A polgármester már a várostól kért segítséget, de hiába. Elza ekkor felment a hegy legmagasabb pontjára. Nem varázspálcát rázott, hanem leült a puszta földre, és énekelni kezdett. Egy régi, elfeledett dalt énekelt a földnek, a gyökereknek és a felhőknek. Harmadnapra megjött az eső, de Elza haja aznap reggelre teljesen megőszült – ez volt az ára a falujáért hozott áldozatnak. A lány mostanság sokat járja az erdőt, és

Az öreg Elza nem úgy volt boszorkány, ahogy a mesekönyvekben írják: nem ült seprűn, és nem volt bibircsók az orrán. Az ő „boszorkánysága” a kezeiben rejlett, meg abban a mély, ősi tudásban, amit még az ükanyjától örökölt a befőttesüvegek és szárított gyógynövények árnyékában.

Elza már ötévesen tudta, melyik gomba hoz álmot, és melyik virág szíve gyógyítja a sebeket. Míg a többi gyerek bújócskázott, ő a patakparton beszélgetett a békákkal. „Figyelj a víz szavára” – mondogatta neki a nagyanyja –, „mert a víz emlékszik mindenre, ami volt, és tudja mindazt, ami lesz.”

Íme egy rövid, hangulatos történet egy különleges életről: Az Erdőszéli Javasasszony